Területi egyenlőtlenségek nyomában a 18. századi magyarországon

A 18. század történetének sajátos olvasatát adja szerző és az MTA BTK Lendület „Tíz generáció” projekt kutatócsoportja, amikor földrajzi és statisztikai módszerekkel keresnek választ történeti kérdésekre. Kutatásuk fókuszába a társadalmi réteŹgek vizsgálata helyett a területi differenciáltság mértékét, aspektusait és változásait helyezik – kitekintéssel a török kor előtti és a 19–20. századi helyzetre is. A kötet fejezetei az adatbázisba integrált 18. századi településsoros országos összeírások térképi-történeti statisztikai elemzésén alapulnak. SzaŹkítva a fejlettség fogalmának szűken értelmezett GDP-centrikus megközelítésével, a rurális viszonyok bemutatásához komplex, a kulturális színvonalat és életminőséget is magába foglaló fejlettség és az egyenlőtlenség mértékét kombináló moŹdellt alkalmaznak. Kiemelik, hogy a területi differenciák haŹsonló szereppel bírnak, mint a társadalmi különbségek, miŹközben a hagyományos kutatás kategóriáit, a társadalmi csoportok, birtok-és településtípusok sajátosságait is statisztiŹkai elemzésnek vetik alá. Választ keresnek arra, hogy az egyes tényezők milyen mértékben járultak hozzá az életminőséghez. A geográfia mai módszereinek átvétele a korábbi korszakok centrum–periféria vizsgálatánál segíti a földrajz és a történeŹlem, a múlt és a jelen párbeszédét.