Szabadság és halál 1848-49 - szem- és fültanúk híradásai

Ezt a könyvet nem történészek írták, nem a múlt időket hűvösésszel mérlegelők, kutatók. Hanem azok, akik ott voltak,mikor az ég zengett: kétséggel és reménységgel, erővel ésgyöngeséggel, hiúsággal és büszkeséggel, szeretettel és gyűlölettel,bátorsággal és félelemmel megvert-megáldott, eleven emberek. Egyűjteményben ők vallanak híven a látottakról-hallottakról, báregymás iránt olykor elfogultan, sőt igaztalanul. Többnyire mégishihetünk nekik. Enyhe túlzásaik, tanúságtételüket átszínező érzelmeiknemhogy meghamisítanák – hitelesítik inkább a naplóikból,leveleikből, visszaemlékezéseikből kirajzolódó képet. Hiszen a korvolt ilyen, az hatott rájuk is. S mi csak örülhetünk, hogy akiket személyszerint elénk idéznek, azok nem köztéri szobrokká merevedvejelennek meg, s a névtelenebbje sem puszta levéltári adalékká fakulva.Így történhet meg a csoda: viszontagságaikban már mintha mi isosztoznánk, és sorsuk részeseként szívnánk velük egy levegőt.Könyvünk a meglepetések márciusától a bukásig és megtorlásigköveti nyomon a történteket. Nem minden fontos eseményről adhatszámot, de a döbbenetes dráma egészéről igen: ennek a világraszóló élethalálharcnak a kibontakozásáról és lefolyásáról, győzelmekbőlgyötrelmekbe fordulásáról.A kötet címe is erre utal. Szabadság és halál – ez a kettő akkorkézenfogva járt.A felhasznált szövegeken egyetlen szót sem változtattunk. Nemtartózkodtunk viszont a rövidítéstől, tömörítéstől. Színesebb éspergőbb lett így ez a „helyszíni beszámoló”: olyan izgalmas-mozgalmastablója a kornak, 1848-49 szereplőinek és eseményeinek,amely úgyszólván regénynek is elmenne. De ez a regény nem egyszerző műve: a másfél éves makacs küzdelem résztvevőinek közösüzenetét kapjuk vele.