Senki gyermekei - nevelőintézeti sorsok

A rendszerváltás előtt történt.Egy csupa rács, csupa szabály nevelőotthonban dolgoztamvalahol Észak-Magyarországon, ahol értelmetlen vas szigoruralkodott, nem hallatszott gyereknevetés, tilos volt minden,– legfőképp szeretni azokat, akiket szeretni rendeltettünkoda.Aztán egy nap a rendszer ócska díszletei összeomlottak.A Berlini Falat lebontották, szabadon választhattunk ésaz utcákon áradt a szabadság üde, friss illata. Hittük, hogyezután minden más lesz, hogy egyetlen gyermeknek sem kelltöbbé rácsok mögött élni, hogy a „senki gyermekei” is esélytkaphatnak és normális gyermekkor, emberi élet vár rájuk.35 év telt el azóta. Egy gusztustalan botrány felkavartaaz egész országot, amit követően egy minden korábbinálnagyobb tüntetés követelt a Hősök terén új gyermekvédelmitörvényt, élhető életet az állami gondozott gyerekek számára.És én szembesültem vele, hogy hiába telt el három és félévtized, az égvilágon semmi nem változott. Ezt a könyvettöbbek között a „senki gyermekeinek” is ajánlom. És perszemindazoknak, akik úgy vélik, hogy rendben van az „államigondoskodás”.…Mert én ott voltam…HORVÁTH ANDREA SENKI GYERMEKEI