Sajdik

„Később az élet úgy hozta, hogy Sajdik nagyapám egyik fia (öt fiú volt és egy lány) kis termetű, de nagyon ügyes, fürge, talpraesett volt (ő lett a papám). <Miért nem adjátok zsokénak?> – mondta egy ismerős. (...) És hogy ne legyen egyszerű a családfa, feleségül vette az Operaház balerináját, akinek ugyan csak a válláig ért. Hatvankét évet éltek együtt. (...) Volt még a családban: idegenlégiós, apáca, textilgyáros, kávéház-tulajdonos, színész, miniszterhelyettes és a család <fekete báránya >, aki elvette feleségül a börtönigazgató lányát. (...) Talán én voltam a legkomolyabb köztük. De a sok humor, szeretet, amivel elláttak egy életre, valahol kitört belőlem.Ezért lettem karikaturista. „Mai beszélgetés Sajdik Ferenccel Kevéssel korábban érkezem a megbeszéltnél. Látom, épp manőverez, hogy beállhasson kocsijával a budai társasház egyik garázsába. Sikerül, már együtt lépünk be a kapun. Sajdikos mosoly. Hiányzik régóta, hiányzik nagyon. Volt idő – tizenkét év – ludasos éveim –, amikor láthattam rendszeresen. Kollégák voltunk egykoron, s mostanra újra "kollégák" lettünk, közli nem először, én pedig most is veszem a lapot: kényszerű sorsközösségünkre, operált térdeinkre céloz.Már a lépcsőházban a tárgyra térünk. MÜNZ ANDRÁS: Tizenhét éve, 2006-ban látott napvilágot e kötet első kiadása. Kinek a fejében született meg e mostani bővített változat gondolata? – Dr. Milkovich Eszter, a Holnap Kiadó vezetője hívott fel az ötlettel. Több kötetemet, köztük e mostani első kiadását is ők gondozták.– Korábban több, valaha élt híresség élete ihletett már meg. Ha most előre lapozunk, itt is szerepelnek, Dante, Chagall, Edison, mások. Mit gondolsz, mit szólnának, ha meglátnák a velük kapcsolatos rajzaidat?– Remélem, többségük szeretné őket. A politika szereplőinek humorérzékére már nem vennék mérget. Akadnak persze kivételek. Például Gömbös Gyula, aki a múlt század 30-as éveiben volt miniszterelnök, több ízben felkereste Gáspár Antal karikaturistát, pedig ő nem igazán hízelgő rajzokat készített róla. Egy másik példa: Hofi Géza egyszer felhívta Kádár Jánost, hogy szeretne róla paródiát csinálni. Kádár némi gondolkodás után azt mondta: „Csináljon, legalább népszerűsít”.