Merre van a magyar hazám? - kényszermunkán a szovjetunióban 1944-1949

A rendszerváltás éveiben a Gulágra hurcoltak történeteit illetően új helyzet állt elő: oldódott a málenkij robotra, szovjet kényszermunkára deportáltak sorsát övező szigorú hallgatás, s megjelenhettek az első visszaemlékezések. Szebeni Ilona Merre van a magyar hazám? című munkája a legelső híradások közé tartozott a magyar könyvkiadásban. A szerző felhívására több, mint kétszáz túlélő küldte el visszaemlékezését, ezt követően számos interjú is készült a jelentkezőkkel. Az 1997-ban elhunyt szerző településenként sorolja fel a szovjet munkatáborokba elhurcoltak nevét, és egy-egy még élő tanúval készített interjú alapján felidézi és megörökíti a ma is hátborzongató tragédiák, jóvátehetetlen erőszakcselekmények sorát, amelyeknek zömmel a háború idején sokat szenvedett civil lakossághoz tartozó, nem egyszer fiatalkorú személyek estek áldozatul. A kötet eredeti fotó- és dokumentumanyaga is segít közelhozni a mai olvasóhoz az egykori áldozatokat. 600 ezer elhurcolt hadifogolyból mintegy 200 ezren nem tértek vissza, de áldozatok voltak azok is, akik hazajöttek, mert némaságra lettek ítélve.