Magyarország és erdély

Lassan kétszáz éve, hogy az angol John Paget Magyarország és Erdély című műve 1839-ben Londonban megjelent, de a mű teljes magyar kiadása mindmáig váratott magára. Az eddigi kiadások – főként politikai megfontolások miatt – csak hiányosan tolmácsolták Paget művét. Ezúttal az eddig magyarul meg nem jelent – tekintélyes terjedelmű – részek is olvashatók, immáron mindenfajta külső kényszer vagy szerkesztői (ön)cenzúra befolyása nélkül. •Valóságos időutazáson vesz részt, aki John Paget könyvét elolvassa. A szerző másfél évig tartó magyarországi és erdélyi utazásai során tapasztalt élményeinek ismertetése mellett behatóan elemzi az ország történelmi, társadalmi, politikai és gazdasági helyzetét. Paget kihagyott sorait olvasva nemcsak élővé válik előttünk a reformkor Magyarországa, nemcsak meglepő új ismeretekre teszünk szert általa, de kritikusabban szemléljük azokat a leegyszerűsítő narratívákat, amelyek a korszakról, a parasztságról és nemességről, elnyomásról és együttélésről, szabadságról és demokratikus hagyományokról a történeti köztudatunkban meggyökeresedtek. Paget könyve a 19. századi brit utazási irodalom legjelentősebb útikönyve a reformkori Magyar­országról és Erdélyről, egyben gazdag kordokumentum a magyar történelem iránt érdeklődők számára. John Paget 1808-ban született Kelet-Közép-Angliában. Jómódú angol fiatalemberként európai utazásra indult, ennek során találkozott Rómában élete szerelmével, későbbi feleségével, Wesselényi Polixénával. Ő keltette fel az angol utazó érdeklődését hazája iránt. Paget 1835 és 1837 között beutazta egész Magyarországot és Erdélyt, majd naplójegyzeteiből 1839-ben írta meg és adta ki fő művét a Magyarország és Erdély című útleírását, amely a reformkori magyar viszonyok egyik legizgalmasabb ábrázolása. A negyvenes években az erdélyi Aranyosgyéresen vásárolt birtokot, itt telepedett le feleségével, és itt élt igazi magyar gazdálkodóként egészen 1892-ben bekövetkezett haláláig. Közben – azonosulva a magyarság törekvéseivel – részt vett az 1848–49-es szabadságharcban. Könyvéből sokáig csak néhány rész­letet fordítottak le magyarra; jelen