Honfitársak - a dán zsidók menekülése 1943 októberében

Közismert (?) a mítosz, hogy a holokauszt idején a dán király is magára varrta a sárga csillagot, hogy kifejezze szolidaritását megbélyegzésre és halálra ítélt honfitársaival. Ez a legenda szimbolizálja a dán zsidók sorsát, ami európai kivételként nem foszlott „sorstalansággᔠa holokauszt idején.Az anekdota tényszerűen népmesei túlzás, azonban a tartalma/üzenete annál inkább igaz. A dán politikai hatalom, a közigazgatás és a társadalom közös munkával és összefogással megmentette zsidóit. Bo Lidergaard könyve több szálon járja körül ezt a folyamatot – társadalmi beágyazottságot és sokrétű emberi tartást, leleményt felmutató kivitelezést. Egyéni történeteket mesél el, s elemzésében azt a világpolitikai és társadalmi környezetet vizsgálja, amelyben ez a hőstett végbement.A magyar olvasó számára nem a köztudott(?) mentő akció lesz az újdonság. Hanem az, hogy – bár a korabeli Dánia a Horthy-Magyarországhoz hasonlóan csatlós állam helyzetében volt a II. világháború alatt, Németországtól még jobban függött gazdaságilag és katonailag, s nemkülönben a Szovjetunióval, a kommunizmussal szemben is elutasító ellenszenvet táplált –, azonban amikor az alapvető emberi értékekről volt szó, nem engedett a szintén megszálláshoz folyamadó bizalmatlan szövetségesének. Mindent elkövetett, hogy zsidóit megmentse. Mind az életüket, mind az egyenértékűségükbe vetett hitüket.A magyar olvasó számára az oly ellentétes narratívájú és végkifejletű párhuzamok tanulságait végiggondolni, ez lesz a ma is aktuális – helyenként revelációs – újdonság.