Hibrid rezsimek - a politikatudomány x-aktái

Az X-akták két FBI-ügynöke (Dana Katherine Scully és Fox William Mulder) olyan esetekben próbálnak megoldásokkal szolgálni, amelyek sokadik hallásra is megmagyarázhatatlannak tűnnek. E kötet szerzői annyiban mindenképpen kapcsolódnak a két FBI-ügynökhöz, hogy a hibrid rezsimek leírása sem lehetséges egyféle politikatudományi iskolából és szemszögből kiindulva. Amellett, hogy a kötet tanulmányai nem tartják az olvasót bizonytalanságban, azt semmiképpen sem ígérhetik, hogy általuk politikai rezsimvitákat fognak végérvényesen eldönteni. Amit ugyanis ugyanazon ügy kapcsán Mulder biztosnak vél, azt Scully vitatja. Vitájuk tulajdonképpen igazságkoncepciók vitája, azaz a politizáláshoz nagyon hasonló módon viselkednek. A tudomány elvárásának megfelelően e kötet szerzői nem politizálnak, nem foglalnak határozottan állást, viszont annyiban rokonok a két ügynökkel, hogy tárgyuk – a hibrid rezsim – egy mozgásban lévő „tárgy”. Mintha az igazság – már amennyiben arról tudományos értelemben beszélhetünk –, ha nem is odaát, de mindig máshol lenne.Mit is jelent a hibrid rezsim fogalma? Mi a rendszer és a rezsim különbsége? Mitől sikeresek a hibrid rezsimek? Milyen hasonló és eltérő vonásai vannak a nemzetközi hibrid rezsimeknek? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merültek fel, amelyeket jelen tanulmánykötetben vizsgálunk meg. Egyszerű ideológiai karosszékben ülve leírni egy-egy politikai rezsimet, ez viszont ahhoz hasonlít, mint amikor Mulder azt mondja: „Hinni akarok.” Az MTA TK Politikatudományi Intézet kutatói gárdája nem erre vállalkozik, helyette különböző nézőpontokból ismerteti meg a hibrid rezsimek politikatudományi valóságait.