Éreztem az események fontosságát - balla károly i. világháborús emlékirata
Cikkszám: 9789639570870
Hűségpontok értéke (csak regisztrált vásárlóknak): 47
2 340 Ft
A választott opciók feláraival növelt ár!
Összefoglaló:
Egy csöndes avizó: ť71-esek előre!Ť Kinézek, suha-nó, sötét alakokat látok. Távol az ég alja már világo-sodott: 1 3 volt. Kezdődik a támadás. A mieink abba-hagyták a tüzelést, az oroszok annál erősebb tüzelésbefogtak; sejtették, sőt várták a támadást. Pár perc múl-va 29-eseket 33-asokat hívják. Mind többen és többenhagyják el az állást. Még látjuk őket, mikor jön Kéglfőhadnagy mint ezred segédtiszt s elég hangosan kiad-ja a parancsot: ť44-esek előre!ŤÉppen százéves az az emlékirat, amely az I. világháború fronteseményeit rög zíti egyönkéntes közkatona, később tiszt szemével. Az általa ismertetett események másnaplóírók, ezredtörténet-írók, hadtörténészek által bőségesen és jól dokumentáltak,mégis érdekes egy újabb emlékezés, hiszen az egyéni történetek, a szemtanúk,akár apró mozzanatokat is rögzítő memóriája más-más lenyomatot képez, így azesemények újabb és újabb részleteinek megismerésére nyílik lehetőség. Balla Károly,e visszaemlékezés írója 1893. szeptember 14-én született a Tolna megyei Ozorán, s1914 augusztusában önkéntesként vonult be Kaposvárra a 44-es vegyes gyalogezredI. századához, majd rövid kiképzést követően a frontra került. Visszaemlékezése azI. világháború kitörésétől indul és hadifogságba eséséig, 1916. július 21-ig jut el atörténetben, amikor azonban már emlékező sorait írja a fogságban, a valós idő az 1917.év második fele. Memoáríró tevékenységét háborús élményei rögzítésének nevezi,ám a szemtanúként tapasztaltak rögzítése mellett szerepet játszhatott az a szándékis, hogy nyomot hagyjon maga után, hiszen nem tudhatta lesz-e módja elmesélnia vele történteket, emellett a fogság idején, kényszerű tétlenségében megtartóerőis lehetett emlékeinek feljegyzése. Emlékezéseit 1952-ben bekövetkezett haláláigőrizte, majd felesége, később leánya, Ilona vette át. Az ő haláluk után került, fiához,ifjabb Károlyhoz, aki a dokumentum családi-érzelmi értéke mellett forrásértékét isfelismerve és közlése iránt érdeklődve becsben tartotta és továbbőrizte.