Engem a némaság ajkához vett

Hajnal Anna „minden sorával a szeretet partján akar hidatverni. Méghozzá úgy, hogy végetlen szeretetet osztogató– sugárzó! – lényét, ha lehet, visszaszeressék.Ebben a körforgásban tellett az élete. Azért ásta be ma-gát, a levegőt-eget szabadító, önfeledt lubickolásnak képzelőpreraffaelita konstrukció igézetében a szépség- hűség-szeretetkazamatáiba, hogy legyen honnan az ég felé ágaskodnia. Ígyakart a mindenség – sors, küzdés, szerelem, halál, csillagmozgás – molekuláival találkozni.Találkozni? Eggyé válni velük!”