Emlékidő - versek

A komplex élmény- és érzékenységformákra épülő, hangsúlyosan szakrális tartalmakat tematizáló versvilág alanya – napjainkban szinte unikumszámba menő kivételként – élő és eleven kapcsolatot tart valamikori önmagával; a benne tovább élő gyermek csodá(k)ra fogékony szemével képes nézni és lát(tat)ni a világot, a létet és az embert. Az emlékterekbe és időrétegekbe alászálló s onnan lélekbe égett képekkel megtérő szerző műveinek egy markáns vonulata arról a titokról lebbenti föl a fátylat, hogy a jóság, a lelki szépség, a törekvés, a szeretet igazgyöngyei által miként lehetnénk őszintén boldogok. Az eszmélkedésre hívó, épülésünkre, szépülésünkre és gazdagodásunkra szolgáló verseskönyvet jó szívvel ajánlom mindazon olvasók figyelmébe, akik változatlanul hisznek a lélek varázshatalmában, valamint a hiteles emberi szó megtartó, életalakító erejében. (Ködöböcz Gábor)