De amore

Bréda Ferenc esszéíró szerelmi bölcselkedése nagyívű szójáték is egyben, mely arról tanúskodik, hogy szerzője vérében hordja a nyugati világ filozófiai műveltségét az újplatonizmustól a francia dekonstrukcióig. A játék tárgya a szerelem, mely egyszerre emelkedett és profán téma. Bréda szójátékokba burkolt bölcsességének megértése néhol elméleti műveltséget igényel, néhol elég a játékra való hajlam. A szójátékok áramlásában következtetések szigetén pihenhet meg az olvasó: „Hisz a Lélek – a latin Anima – valójában ontológiai „nehézvíz”. „A Szerelmes minden újabb szerelmében az összes régi szerelmére is emlékezik egyszerre.”