Brunó, a kedves véreb

"Újabban kutyás könyveket olvasunk,kutyás falinaptárak közt válogatunk,és természetesen leszóljuk kutyás szomszédunkrosszul nevelt, beszédhibás kutyáit,mármint olyan értelemben beszédhibások,hogy Brunóhoz képestrendkívül csúnyán ugatnak,teljesen fölöslegesen,hiszen szerintünk az égvilágonsemmit nem akarnak mondani,ennyit már mi is tudunk kutyanyelven,jobb lenne, ha befognák a szájukat,az a semmirekellő szomszéd valószínűlegnem ad nekik rendesen enni,ráadásul meg sem simogatja őket,legalábbis mi ilyesmit sohasem láttunk,holott az utóbbi időben, mint említettem,több kutyás könyvet is elolvastunk. * Előre megmondtam, hogy ezzel a kutyatartássalbe fogunk menni egy egyirányú utcába,mert amikor felelősséget vállalunkpéldául egy kanáriért, egy aranyhörcsögért,tengerimalacért vagy kismacskáért,már úgy értem, külön-külön, nem egyszerre,hiszen egyébként a macska megennéa tengerimalacot, aranyhörcsögöt és kanárit,és ha még a kutyát is ideszámítom,az meg halálra hajkurászná a macskát,szóval lehet ugyan vállalni a felelősséget,de abból kihátrálni többé nem lehet."