Augsburg-wien-münchen-innsbruck

A Magyar Tudományos Akadémia „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportjának újabb, ezúttal német nyelvű monográfiája a magyar korona legkorábbi hiteles, részletekben és színekben meglehetősen pontos ábrázolásának keletkezéstörténetébe kalauzolja el olvasóit. A Buzási Enikő művészettörténész és Pálffy Géza történész által közösen írt kötet részletesen feltárja, miként születhetett meg az 1550-es évek közepén egy augsburgi városi történetíró, Clemens Jäger (1500 körül–1561) kérésére a Bécsben őrzött magyar korona autentikus képe, amelyet az augsburgi krónikaíró és genealógus munkában lévő Habsburg-dinasztia-története (Ehrenspiegel des Hauses Österreich) számára neves közép-európai történetírók, humanisták és művészek közreműködésével készíttetett el és kapott meg. A Habsburg-családtörténet, főképp a benne található több száz páratlan miniatúrának, csata- és városábrázolásnak, uralkodóportrénak, síremléknek, tájképnek, valamint több ezer címernek és pecsétnek köszönhetően, mindig is kiemelkedő jelentőségű forrás volt a nemzetközi kutatás számára. A kötet a fennmaradt levéltári dokumentumok mellett elsősorban a kódexekben található koronakép, valamint a többi ábrázolás művészettörténeti elemzése révén elsőként tisztázza a Münchenben, Bécsben és Drezdában fennmaradt (eredetileg Augsburgban és Innsbruckban készült) négy illuminált kéziratos példány keletkezéstörténetét, illetve készítési sorrendjét. A szerzők kutatási eredményei több ponton kiegészítik, illetve korrigálják az eddigi álláspontokat, a kötet így jelentős nemzetközi figyelemre számíthat. A monográfiában nagyrészt első ízben megjelenő illusztrációk (köztük a Szent Korona ez ideig sohasem közölt színes ábrázolásai) számottevő újdonságot jelentek a hazai és határon túli történészeknek és művészettörténészeknek, korona- és humanizmuskutatóknak, valamint a Habsburg-dinasztiatörténet, a historiográfia és a heraldika iránt érdeklődőknek egyaránt. Az új eredmények remélhetőleg újból felkeltik a nemzetközi figyelmet a Sze