A szenvedő krisztusról - szent péter siralmai

A XVII. századi jezsuita Sidronius Hosschius siralom-elégiáit magyar fordításban most veheti először kezébe az olvasó, Baróti Szabó Dávid (1739–1819) immár két évszázados, veretes fordításában. Vajon mi ösztönözhette Baróti Szabót, hogy régebbi elégiafüzéreket fordítson abban a korban, amikor a vallásos költészetet már nem sorolták a „szépirodalom” körébe? És van-e érdeklődés a középkorból származó siralom-műfaj iránt korunkban? A kötet bevezető tanulmánya a középkori, konkrét szövegekből csak hézagosan ismert forrásvidékhez kapcsolja vissza az Európában népszerű (latin és különböző anyanyelvekre fordított) Hosschius-elégiákat, összefüggésbe hozza azokat a magyarországi archaikus imákkal. A keresztény hitet megélő, latin nyelvet még aktívan használó szerző és fordító azonos fogalom-tárral, gondolkodásmóddal, szimbólumokkal, retorikai stb. alakzatokkal dolgozott, az idő- és térbeli különbség ellenére közös élményből, közös gyökerekből táplálkozva. Talán a mai olvasónak sem idegen ez az örökség.