A századelő költészete

Ismerjük azt a jóleső érzést, amikor kezünkbe veszünk egy-egy szép kötetet, amelyben Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Babits Mihály és Tóth Árpád versei, novellái és a világról alkotott gondolatai mellett megismerhetünk más kiváló szerzőket is, és általuk felfedezhetjük a 20. század első néhány évtizedének magyar irodalmát. Mi, az utókor az ilyen antológiák segítségével ismerhetjük meg átfogóan egy korszak irodalmát, hogy aztán ki-ki a maga által választott költő vagy prózaíró műveivel húzódjon félre kedvenc olvasósarkába. Az év versei, Az év novellái és Az év esszéi antológiákat 2002 óta megjelentető Magyar Napló Kiadó kivételes és nagy ívű vállalkozásba fogott A századelő irodalma című trilógia kiadásával. Tizenhat év irodalmi terméséből, versekből, novellákból, esszékből válogatták ki a legjobbakat, hogy megismerhessük korunk magyar irodalmát. A három kötet együttesen közel négyszáz szerző írásait gyűjti egybe nagyon gondos szerkesztői munkát követően és nyújtja át három csokorban (A századelő költészete, A századelő novellái, A századelő gondolkodói) az olvasóknak, a tájékozott, a saját kora művészeti életére figyelő embernek és – szándékoltan – az utókornak. A századelő irodalma kötetei a jövő olvasóinak és szerkesztőinek is készült, megmutatva, hogyan látja önmagát e kor az irodalom tükrében. A költészet, a próza és a művészi gondolatok szerelmesei a kortárs magyar irodalom e legnagyobb gyűjteményében biztosan megtalálják új barátaikat, ahogy történt ez az előző évszázad kezdetének költőivel, íróival. Mert látni fogják: a magyar irodalom semmit sem veszített fényéből.A századelő költészete 260 költő verseit tárja az olvasó elé, s ezzel mintegy a Feszty-körképhez hasonlóan felvonultatja századelőnk költészetének legjavát. Az idős mestertől az ígéretes tehetségekig, a klasszikus versformák művelőitől a prózavers képviselőiig, a tömör, végletekig csiszolt műveken át a könnyed mélységekig, az emberi viszonyok megjelenítésétől a társadalmi kérdések bemutatásáig megtalálja az olvasó a maga számára kedves alkotókat, verseket. És nem mellékesen: megismerhetjük a kötetből azokat, akiket majd az utókor fog kiválasztani magának, hogy klasszikusként legyenek jelen irodalmunkban, ahogy a már említett nagyságok az előző század elejéről.