A nemzetközi jog érvényesülése az uniós jogban

Az uniós jogrend, mint sui generis, szupranacionális közjog sajátos viszonyban van nemcsak a tagállami jogrendszerekkel, hanem a nemzetközi joggal is – és ahogy az előbbi relációt, úgy az utóbbit is döntően az Európai Unió Bíróságának gyakorlata határozza meg, tekintettel arra, hogy az írott jogban nem találunk a kérdésre vonatkozó átfogó szabályozást. E monográfia célja annak vizsgálata, hogy milyen a viszony a nemzetközi jog és az uniós jog között (általában és egyes nemzetközi jogi normatípusok esetében), mennyiben létezik ill. létezhet-e hierarchia a két jogrend között, illetve, hogy hogyan és mennyiben nyerhetnek alkalmazást a nemzetközi jog különböző jogforrásai az uniós jogrendben – és ez milyen következményekkel jár az uniós jog számára. A problémakör jelentősége kapcsán elég arra utalni, hogy a nemzetközi jog uniós jogban történő érvényesülésének kérdése számos olyan nevezetes és sok vitát kiváltó európai bírósági határozat hátterében felfedezhető, mint a Sólyom-ügy, a Kadi-ügysorozat, az Uniónak az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez történő csatalakozásának megengedhetőségét vizsgáló vélemény, vagy éppen az unión belüli kétoldalú beruházásvédelmi megállapodásokkal kapcsolatos Achmea-ítélet. Az esetjogi elemzésen alapuló monográfia többek közt ezen ítéletekre is támaszkodva von le következtetéseket.