A külpolitika logikája

A racionalitás nem a végkifejletről szól. A racionális cselekvők gyakran nem érik el céljaikat, nem azért, mert rosszul gondolkodnak, hanem olyan tényezők miatt, amelyeket vagy nem láthatnak előre, vagy nem befolyásolhatnak.A racionalitás erkölcsösséggel való azonosítása is erőteljes tendenciát mutat, mivel mindkét tulajdonságot a felvilágosult gondolkodás jellemzőjének tekintjük. Ám ez is tévedés. Racionális politikák meg tudnak sérteni széles körben elfogadott magatartási szabályokat, sőt gyilkosan igazságtalanok is lehetnek. Mi tehát a „racionalitás” a nemzetközi politikában? (…)Számunkra a racionalitás a világ megértéséről szól – azaz arról, hogy rájöjjünk, hogyan működik és miért –, hogy el tudjuk dönteni, hogyan érjünk el bizonyos célokat. Egyéni és kollektív dimenzióval is rendelkezik. A racionális politikacsinálókat az elméletek vezérlik; ők a homo theoreticusok.John J. Mearsheimer (1947) amerikai politológus. Fő területe a nemzetközi viszonyok. Első magyarra is lefordított könyve 2022-ben jelent meg A nagy téveszme – Liberális álmok és nemzetközi realitások címmel. Korábbi nagy sikerű könyvei: The Tragedy of Great Power Politics (2001), The Israel Lobby and U.S. Foreign Policy (2007), Why Leaders Lie (2011).Sebastian Rosato (1972) politológus, a Notre Dame Egyetem professzora. Elsődleges kutatási területe a nemzetközi kapcsolatok. Korábban megjelent kötetei: Europe United: Power Politics and the Making of the European Community (2011), Intentions in Great Power Politics (2021).