A halak mesélnek

AjánlásAmíg a kompra vár,S épp egy jó kapásra,Már írja, tolla jár,Készen, olvasásra!Zákonyi Botond magas szinten űzi a szemlélődés tudományát, és éppen így fűzi sorokká szavait is. Képes megtanítani arra, hogy lelked után, mint hű társ, eredj! Tekinteted követi az általa fókuszált pontokat, s néha szédítő az ív, amit így bejársz. Apró tereptárgyakról juttok el távoli horizontokra, s közben mindenről tanít valamit. Ám nem tukmálja rád harsányan e tudományt, hanem bölcsen, türelmesen, halk szavúan szövi bele, papírra vetett gondolatai közé. Mondván: „Ha kíváncsi vagy és figyelmes, úgyis belopom a szívedbe a természet és a víztükör szeretetét, vagy ha már ott lakik, megerősítem benned azt!Felkínálva a lehetőségét annak, hogy mindezt a jót, e csodát, Te is tapasztald, sőt, továbbmesélhesd, amit a horgászatról, a csillogó vízről, a honi és távoli tájakról, a vízi emberekről és az életről itt velem láttál.”Két kapás között írt jegyzeteit a sült keszeg vagy épp egy tőkehalfilé után bontja ki, s míg a képzeletbeli homokórán múlt, jelen s jövő porszemei peregnek, az asztalra könyököl.Az imént még a víztükör felett szertefutó tekintet filmjei és a szárnyaló lélek gondolatai úgy vetülnek papírra, hogy belőlük ti, olvasók mosolygós képeket alkothattok, sőt bepillanthattok az író szeretetteljes és kalandos életébe is.Bodó Iván*Hálás feladat, gondoltam korábban, amikor elkészültem egy újabb könyvvel, hogy néhány sort írjak róla kedvcsinálónak. BALATONI horgász vagyok, igen, nagybetűvel írva, hiszen életem jelentős részét a partján töltöm. Adódott nem kevés alkalom, hogy távoli vizeken is szerencsét próbálhattam, de ma már bizton állíthatom, a Balaton a világ nagy folyóival, tavaival, tengereivel, óceánjaival is felveszi a versenyt. Utóbbiak halban nyilván gazdagabbak, ám a tengeren való horgászat, a távolságok, a mélységek, a viharok miatt, embert próbáló. A „magyar tenger” elnevezést egyesek Pálóczi Horváth Ádámhoz kötik, aki 1785-ben így írt a kis tengerről „Egy szép Asszony mentsége, kit a Balaton látogatóba menni nem engedett” című verses levelében: „Habjain országunk kisded tengerének, a partokon olyan rémülést szerzének…”Mások Kazinczyra esküsznek, aki „Magyar ország geographica” című, nyomtatásban először 1775-ben megjelent művében a Balatont „Maré Hungaricum”- ként, azaz magyar tengerként említi.Van más elképzelés, ilyen az 1878-ban épült siófoki fürdőház egyik felirata, amin szerepelt a „Magyar Tenger” felirat, és amelyről azt gondolják, hogy onnan ered az elnevezés. Nem tisztem eldönteni, hiszen születésem óta többnyire a partján élek, nekem már kisgyerekként is tenger volt, és ma is az. A Balaton nemcsak a felhőtlen gyerekkorom színtere, de írásaim nagy részének ihletője. A könyv számos, Balatonnal kapcsolatos történetet tartalmaz, és kitekintek a nagyvilágba, halas filmforgatásaink helyszíneire is. Ötven éve már, hogy érdeklődésem, újságírói munkám egyik tárgya a Balaton, amely sokat változott, sajnos nem előnyére.Megvédeni a tavat jómagam kevés vagyok, a pusztuló, babásodó nád láttán összeszorul a szívem. Marad az írás, az emlékező, olvasmányos, szórakoztató történetek, amelyek a magyar tenger partján, öbleiben, stégein, mólóin születtek.Zákonyi Botond