A globális igazságosság perspektívái és határai

Tartozunk-e bármilyen mértékű felelősséggel egymásért a családunkon, szeretteinken, barátainkon, honfitársainkon túl? Globális szinten mindazokért, akik a bolygónkon laknak, vagy lakni fognak? Az 1970-es évektől kezdve fokozatosan vált a politikai, etikai gondolkodás megkerülhetetlen problémájává a globális igazságosság kérdése. Napjainkban szinte minden, a nemzetközi kapcsolatokról szóló állásfoglalás és fajsúlyos döntés visszavezethető erre az alapkérdésre. Jelenleg az emberiség közel egyötöde él napi két dollárnál kevesebb jövedelemből, miközben a világ leggazdagabb 85 emberének akkora a vagyona, mint a legszegényebb 3,5 milliárd embernek (nagyjából a ma élők fele). A környezeti terhek és kockázatok, a fejlődés és migráció dilemmái, a kulturális konfliktusok rendkívül komplex, a károk enyhítését sürgető feladatként jelentenek kihívást minden gondolkodó, döntéshozó és véleményformáló kortársunk számára. Vajon mennyire alkalmasak ezeknek a kihívásoknak a hatékony kezelésre a meglévő nemzetközi intézmények jelenlegi formájukban? Van-e esély a fejlődéshez való jog nemzetközi egyezménybe foglalására, és lehet-e ez érvényesíthető jog?A könyv mottója Amartya Sen Nobel-díjas közgazdásztól származik: „nem mindig tudjuk azt, hogy mi volna igazságos, de azt tudjuk, hogy mi az, ami nyilvánvalóan igazságtalan.”